A zöldre mosásról ti hallottatok már? Amikor elhatároztam, hogy tudatosabb életmódra váltunk, nem feltétlenül az volt az első, hogy tanácsok iránt kutassak különféle, ilyen témájú blogokon. Pedig egyszerűbb lett volna! Azzal tisztában voltam, hogy nem másokhoz képest kell választanom, hol kezdjem, hanem oda kell nyúlnom, ahol elsőként akarok változást.
Zöldre mosás, de hogyan?
Így esett a választásom a tisztítószerekre. Egy bevásárlás során találtam néhány „környezetbarát” és „fenntartható” jelzővel illetett, saját márkás szert, volt rajta ilyen tanúsítvány is, hát megvettem. Milyen jó, hogy erre is gondol a nagyáruház! – gondoltam. Közben folyamatosan elmélyültem a témában, és persze lassan, saját tempóban haladtam (és haladok). Észrevétlenül hagytam el ezeket a bizonyos tisztítószereket, majd néhány hónappal később találkoztam a greenwashing azaz a zöldre mosás fogalmával.
Kitől származik a greenwashing, vagyis a zöldre mosás?
A green washing kifejezés 1986-ban született meg és Jay Westerveld környezetvédelmi aktivista használta először Mentsd meg a törölközőt! című esszéjében. A férfi egy hotelben szállt meg, arra lett figyelmes, hogy egy szálloda arra kéri vendégeit, hogy ne cseréljék le minden nap törölközőiket. A szálloda ugyanakkor semmilyen más módon nem próbálta meg óvni a környezetet, a törölközők többszöri használatával pedig inkább pénzt takarított meg a mosodai költségeken, mindezt környezetvédelemnek álcázva. A greenwashing tehát az a folyamat, amikor a vállalatok, szervezetek félrevezetik a fogyasztókat azzal, hogy az általuk árusított terméket, szolgáltatást vagy akár magát a márkát, céget a marketing és a PR eszközeivel környezetkímélőnek, fenntarthatónak állítják be, holott az nem, vagy közelítőleg sem olyan mértékben az, mint amennyire annak tűnik.
Mit is jelent ez?
„Marketingstratégiáknak sora, amelyek segítségével egy vállalat környezettudatosnak, környezetbarátnak, a természeti és emberi környezetért felelősséget vállalónak tünteti fel magát, miközben technológiájában,
szervezetében, nyersanyag-felhasználásában, munkáltatói és egyéb gyakorlataiban nem tesz lényegi lépéseket e célok elérése felé. A hamis vagy csak részben igaz zöld (és emberjogi) arculatot ugyanakkor cinikus módon arra használja fel, hogy profitját maximalizálja a környezeti (és társadalmi) kérdések iránt egyre fogékonyabb és igényesebb piacokon.”
Zöldre mosás ellen a Gazdasági Versenyhivatal véleménye>>
Az általam vásárolt tisztítószerek címkéit újraolvastam. Világossá vált számomra a keserű igazság, hogy bizony én is a „zöldre mosás” áldozatává váltam első lépésemmel. Dühített, hiszékenységemet, jószándékomat, és anyai szeretetemet használták így ki, hiszen a gyerekem jövője iránti aggodalmam a fő mozgatórugóm, ahogy erről már írtam is.
Zöldre de okosan
Olvasnék először, még a lépés megkezdése előtt! Ezért tanácsolom mindenkinek, ha teheti, olvasson, tájékozódjon. Nem csak anyagilag kímélheti meg magát az ember. Joggal vetődik fel persze a kérdés, miért nem lehet szabályozással, megfelelő szankciókkal háttérbe szorítani, netán megszüntetni a greenwashingot. Nos, a szakember szerint ennek meglehetősen egyszerű oka van: „A greenwashing kommunikációnak szinte mindig van valami valóságalapja, ritka az olyan valótlan állítás, amit valóban szankcionálni lehetne. Ha például egy üdítőital gyártója azt állítja, hogy a palackjai újrahasznosíthatók, nem hazudik. Csak épp azt nem teszi hozzá, hogy a palackokat igazából nem hasznosítják újra.”
A cikk elkészítéséhez felhasznált forrás: https://www.cleanwashers.org/vegyes-zoldseg/nem-minden-zld-ami-fnylik